reblog

Gránátalmát reggelizett. Egyenként cuppogtatta be az apró kis élettel teli fanyarságokat. Sokmagvú, rekeszes bogyótermés. Mintha konzervált könnyek lennének. Szerelemcseppek. Ilyen lehet belülről a női test, ahogyan duzzadnak benne a petesejtek. megtermékenyítésre várva. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott a gyümölcs, ilyen rekeszes belül is a nőiesség és az élet bölcsője. Csodás ez a gránátalma, suttogja már önmagának, a kisded közben elszenderedett. Halkan, szinte suttogva énekelt a frissen születettnek, békésen pihegett a csepp bölcsőjében.  Minden egyes versszak után egy maréknyi gránátalma szem. Mint egy nagy dióhéjban, úgy feküdt a kisded lénye, apróság volt, még átmenet az égi és az itteni világ között. Bőröcskéje még olyan ráncos volt, mint a dió felülete, hiszen boldogságban ázott édesanyja méhében.

Ez maradt nekem, a duzzadó nőiességem, anyaságom, kisdedem. Minden más hiányzik...- gördülnek le a cseppek az orcáján, ahogyan a szemek csúsznak le a gyomrába. Minden szem egy csepp elveszett és megtalált boldogság. Fanyar és édes egyszerre, mint az élet, mint a születés, mint az anyaság. Tökéletes kisgyermek, tökéletlen boldogság, csonka anyaság hozzá.

"A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta óta szőnyegek színezőanyaga". Megfesthetném én is bánatommal a patakot, s a benne rejlő füveket a berkek alatt - suttogja magának. "A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő". Akkor még az örömnek is fájdalom színe lenne - gondolja hozzá. "A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga". Nekem csak kéregként szolgál a világ eltaszítására a sárga héj.

A gránátalma gyümölcs neve többször említésre kerül az Ótestamentumban.

Salamon: Énekek éneke

Oktatgattál, elraboltál, csapdádba besétáltam, anyává tettél, és lecsapoltad nőiességem gyümölcsét, örömét, gránátalma esszenciáját. Kiszáradtam, zörgő héjú dió lett a szívem, már csak a dobbanás puhaságának emlékét őrzöm.

Ölelem kisdedem, kapaszkodom belé. És a gránátalma ürességembe, ami a testemben, szívemben kong.

Kép és az információ forrása:

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/granatalma_aphrodite_gyumolcse/20080110162307

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1n%C3%A1talma

Belesüppedek a repülőgép puhának álcázott ülésébe. Végülis kedves ez a járat, a maga fapados bájával. Úgy érzem magam, mintha egy termetesebb konzervdobozban dobálna a Jóisten szélkedvére, és egyenesen a pisai ferde torony tetején fogunk kikötni hamarosan. Feladom a zizegést a gondolataimban, mégiscsak a felhők felett eszem ezt a jelentéktelen piskótát. De az a kékszemű pincér ligiutas-kísérő fiúcskánk cseppet sem jelentéktelen. Kedélyes mosollyal kínálta a bort egy perce, és én közben azon merengtem, hogy vajon van-e a légitársaságnak olyan klubártyája, amivel fel lehet rendszeresen szállni a kékszemű járataira, hogy megfürdőzzek ebben a tekintetben? A kapitányok szoktak ilyen fess legények lenni, nem holmi kérem kapcsolják be az öveiket bájvigyorok. Laposan körbenézek, hogy ezen a gépen vannak-e még más velejéig lenyűgözött vetélytársak? Mindenki lomhán pihen az unalomnak dőlve...Biztosan azért olyan apró ez a piskóta, hogy a bor még jobban hasson a flörtközpontra. Kiválóan hat, máris szövődnek a becserkészési tervek. Talán imbolyogva hömpölyögjek ki a mosdóba, és ha kifelé csapódok azon a minimálajtón, akkor feltétlen sugalljam a megközelíthetőségemet a cinkos mosolyommal? Talán ha rosszul lennék, akkor egészen remek alkalom teremtődne a vállborulásra...vagy nyakaljak be még egy adag savas bort, azzal a sárga szivaccsal? 

Utóbbi mellett döntök. Villámgyorsan ott tüsténtkedik máris az a fürge kékszemű, szélesvállú. A piskóta specialitása felől érdeklődők, hogy milyen olasz finomság is ez? Óh, kedves hölgyem, ez semmiség, csak egy meleg úton készült könnyű felvert típusú tészta. A felvert piskóta tésztákat csoportosíthatjuk összetételük és előállítási módjuk szerint - folytatja, ahogyan érdeklődve a szája finom ívére fókuszálok. Összetételük alapján megkülönböztetünk könnyű- és nehéz felverteket. Igen, fordítom le magamnak, attól függően, hogy könnyen, gyorsan sétáltak be a csapdádba, ráröppenve a pillantásod ízére, és azonmelegében ott is ragadnak, vagy csak időnként állomásoznak csókra-bókra várva a hideg és nehezen bekeríthető vad mellett a hölgyemények? Ön melyik típus - kérdezek vissza merészen - heves tűzön puffadó piskóta, amelyet csak testmelegen, gyorsan lehet fogyasztani, mert különben kiszárad? Én kérem, csak a kézzel felvert tejszínhabot szeretem a piskótámon, a géppel felvert nem olyan ínycsiklandozó - incselkedik vissza ez a varászlatos olasz. Kiállom a próbát - súgom az izgalomba esett női szerveimnek - és bejelentem ennek az ifjúnak, hogy minden vágyam a házi sütésű olasz piskótát kipróbálni. Légy vendégem ma estére - bazsalyog rám magabiztosan az olasz. Ajaj, nyugalom, nyugalom - visítom belül izgalmamban a szívdobogásomnak. Gyorsan beleugrok a mélységbe - rendben, hozzon kérem még három pohár bort. Apropó, Alíz a nevem. Giovanni, mosolyog vissza...Gyorsan kortyolom le merészségemet, de már nyakik benn vagyok, nincs visszaút. Az olaszba karolva lépünk ki a pisai estébe.

....

Odahaza azóta is sajnálják, hogy egyedül éjszakáztam (egy sármos olasszal a süteményes tál szomszédságában) Pisában, hiszen (cseppet sem) önkényesen egy nappal később tette át a járatot az olasz légitársaság. Részletekben rejlik a rafinéria. Hiába, forrón, helyben fogyasztva, házi csokoládé öntettel igazi az olasz piskóta, málnadarabokkal bolondítva. Habos mascarpone őrülettel a tetején.

Kép és a recept forrása: http://www.eletforma.hu/receptek/piskota-csokidarabokkal-mascarpones-kremmel-olasz-desszert/

http://ohhcestmignon.blogspot.hu/2015/02/a-tokeletes-piskota-titka.html

Rég volt, talán akkoriban még a telek is hidegek, zimankósak és havasak voltak Párizsban. Parfé tortát készítettem egy kedves törzsvendégnek, és ezúttal személyesen szállítottam ki az apró cukrászdámból. Tejszínes áfonyásat álmodtam, házi vajas keksz közé tömörítve a habot. Én pisztáciát is álmodtam a tetejére, hogy valami diós íz ellensúlyozza a tejszín édességét, az áfonya fanyarságát. Apránként tipegtem a kockaköveken, a torta díszítószalagját arcomba tépázta a szél. Csak egy bögre forró kakaó lebegett a szemem előtt. Még ilyen időben is voltak olyan bátrak, akik a kévázók előtt koccintottak a tél és a zimankó tiszteletére, a város forgatagának kellős közepén ücsörögve, gondtalanságot színlelve. Én már régen feladtam a francia típusú színlelést, tiszta, eleven örömet és fájdalmat akarok már ki- és belélegezni. Éppen akkor fordultam be az utolsó utcasarkon, amikor belédbotlottam...Te rég elfeledett. A borostád még mindig karcos, a sármod talán kissé megkopott a kockás zakóban, de az illatod...az fenséges volt. Még a téli dermedt szagtalanságban is lehatolt testem minden sejtjébe. Úgy felizott a szemed, mint ahogyan az áfonyák kínálgatták magukat a tortán. Óh, Mademoiselle, micsoda szerencse Önbe ütközni ezen a széltépázta napon! Karon fogtál és a legnagyobb természetességel bevittél az ott termett lampionos bisztróba. Forró kakaó, habbal. Kértem bele áfonyaszirupot is. Párizsban még ezt is lehet. Élvezem, ahogyan csevegsz, és minden csáberődet beveted. Finoman, alig észrevehetően. Én zabolátlan lettem, felbátorodtam, hiszen tudtam, hogy engem nem teszel még egyszer magadévá, így tét nélküli volt a játék. Szemtelenül szürcsöltem a tejszínhabot, bugyborékolva szippantottam fel a maradék kakaót is a pohár aljáról. Még egy áfonyapöttyöt is hagytam a szám sarka szélén, hadd kínálgasson téged. Vágyakozóan integettél a szélben, amint elbúcsúztunk, és tapintatosan elhallgatuk a következő randevú lehetőségét. Agyő volt Kedves! Hűvös maradtam, mint a parfé torta, hiába próbáltad megrágcsálni a kekszváramat, nem engedtem a csábításnak. Inkább belecsobbanok a tejszínbe, az áfonyába és az esti találkozásba a leendő férjemmel. Biztosan imádni fogja a meglepetés parfé tortát. Már látom, ahogyan villámgyorsan felfalja az áfonyahalmokat. Utána én leszek a desszert, nekem még csalogatóbbak, ízletesebbek a habjaim - gondoltam kacéran, és belemosolyogtam a kavargó téli zimankó legközepébe.

Kép és recept: http://noivilag.hu/cikkek/afonyas-parfe-torta-vajas-keksszel

Perecet tekergetek az ujjaim között. Csavargatom, formázom, gurítom a puhára dagasztott tésztát. Finoman körrécsavarom a gondolataimat is. Ropogósra sültet, sósat, szezámosat kívánok. De akár a mákosat is szívesen elrágcsálnám. Téged is ennyire szívesen falnálak fel, ha ropogósra süttetted volna magad ezen a nyáron. Akkor kívánatos lennél. Sőt, még kívánatosabb lennél, ha kényemre, kedvemre hajlítgathatnálak, formázhatnálak...és készre sütnélek, sőt még jövőhétre is raknék el belőled szépen kiszárítva! Micsoda elvetemült ötlet. Milyen könnyű lenne a dolgom, ha a férfitermészet is ilyen hajlékony, homogén lenne, mint ez a perectészta, és nem acélos, érdes, keményvonalas. De akkor elveszne az izgalma. A perec szépen formált vonalaival, lágy sósságával inkább emlékeztet a női természetre. Ahogyan mi csűrjük, csavarjuk, igazgatjuk az életet, és a szeretteinket. Hiába, ilyenek vagyunk. Ezen a napfényes reggelen ti férfiak pedig egy jól egybeszabott hússzeletre emlékeztettek. Súlyos, tartalmas, szaftos és fűszeres. Öntörvényű. 

De most perecet fogunk tízóraizni, és én szeretném írni a forgatókönyvét a találkozásnak. Úgy tekerj, hámozz ki a ruhámból, komotósan, ízlelgetve. Fond a végtagjaimat magad köré, már tiéd az irányítás. Csavard a perecet, sózd, harapj nagyokat belőle, frissen kebelezz be, ahogyan elolvadok a szádban.

Kép forrása: http://szellemafazekban.blogspot.hu/2013/11/koulouri-gorog-szezammagos-perec.html 

Fűszerekkel töltött puha halhús gőzölök ott az asztalon a várakozás kérge alatt. Szótlanul eszünk, csak a spagetti morzsás rágcsálása visszhangzik. Fekete harisnya van rajtad. Bort iszunk a kacérságodhoz.

...

Hosszú ideje figyellek, ahogyan minden nap végigsimítod a kezedet a halas pulton. Alaposan szemügyreveszed, hogy milyen fagyasztott tengeri érkezett. Néha bevillanak képek, hogy milyen is lenne, ha friss tengeri halat lehetne kapni a helyi közértben. Akkor már biztosan a helyén lenne a világ, ha a kasszánál kapható látványvadász főzőmagazinok hozzávalóit helyben is megvásárolhatnánk - dohogom magamnak monológomat a polcokat pakolva. Fehér köpeny van rajtam, biztosan észre sem veszed, ahogyan szippantom szemed puhaságát. Mindig ugyanazt az utat járod be a polcok között. Kiszámíthatatlanul vonzó vagy, hajadat színes szalagokkal fonod körbe. Minden reggel előre elképzelem, hogy milyen ruha lesz rajtad, hogyan biggyeszti az őszi délután arcodra a pírt. Mustár, oldalas, némi tejföl, krumpli, kék sajt. Ez lapul a kosaradban. Recepteket gyártok a fejemben, ahogyan figyellek, vajon mit is főzhetsz otthon a magad csendjében. Koktélparadicsom. Olykor egy hatalmas adagot csúsztatsz a kosaradba észrevétlen. De halat sohasem, pedig minden egyes alkalommal vágyakozóan méred fel a jégládát. De nem túl hosszan, hiszen keskeny a hely a tejespult mellett, még meglátná valaki, hogy te tengeri süllőről ábrándozol. Ha kimégy a boltból, még feltűnésmentesen utánadszimatolok a pet palackok között.

Beszereztem a helyi "pontyoson" keresztül egy adag tengeri halat. Csak Neked. Sóban sült tengeri süllő morzsás spagettivel. Ezzel invitállak hozzám. Minden egyes Rád való várakozással eltöltött nap egy adagnyi sót pergetett bele a jövendőbeli vacsorába. Összegyűjtöttem a tepsiben, mikor végül megteltem vágyakozással. Sóban sült tengeri süllő morzsás spagettivel. Egy kilónyi várakozásba hempergettem a halat, pofonegyszerűnek tűnt minden. Aznap én szolgáltalak ki a citromok mögött. Rádnéztem, és egy cetlit csúsztattam a kezedbe, előre sejtettem, hogy úgysem tudok megszólalni ha közel lépsz pultomhoz. Sóban sült tengeri süllő morzsás spagettivel ma este Nálam? Magasra futott szemöldököd, ahogyan átfutottad az invitet. Halkan, vonakodóan bólintottál. 

...

Fűszerekkel töltött puha halhús gőzölök ott az asztalon a várakozás kérge alatt. Szótlanul eszünk, csak a spagetti morzsás rágcsálása visszhangzik. Fekete harisnya van rajtad. Bort iszunk a kacérságodhoz. Holnap kibontott hajjal gyere a közértbe, hagyd úgy, ahogyan összekuszáljuk ma este - súgom apró fülkagylódba, megrészegülve a rukkola fanyar ízétől és ölelésed selymességétől.

Kép és a recept forrása: http://www.mindmegette.hu/soban-sutve-47454