Pitét akartam sütni. Szedreset, hadd olvadjon szét a nyár a szánkban. Betoppantál, nem vártalak. Lisztes voltam és csapzott hajú. Éppen a szedreket mostam, kóstolgattam. Belesúgsz a fülembe, végiggurítasz egy szederszemet a nyakamon. Hűvös, csiklandozó, mint a mascarpone a pite tetején...Kikapcsol a racionalitásom, stopot nyom a belső program, hogy mikor jönnek a gyerekek az iskolából, szóltunk-e telefonon a mamának, hogy megyünk beteglátogatóba, és még a friss ágyneműt sem húztam fel...csak állok, és ölellek a szederillatban. Kikapcsolod a gázt a pite alatt, hadd süsse meg lassan, komótosan a langyos meleg, míg a friss, illatos szedercsókodba felejtkezek bele. Édeskésen savanykás vagy és a nyár gyümölcszamata lengi be a konyhát.
Kép forrása: https://www.pinterest.com/pin/488148047086242031/
