Hajnalszéllel tekertem haza a gesztenyefák éjszakai árnyékában. Megye már a hajnalcsillag lefelé kezdetű dal szólt a lelkemben, és én éppen felkelni láttam a hajnalcsillagot. Éreztem, ahogyan már éledeznek a fűszálak a röpke nyáréjszaka után, nyiladoznak a virágok apránként, s velük nyiladozott a jókedvem. S gurulni, kacagni támadt kedvem a pázsiton. Gurgulászva, búmat feledve, örömömet meglelve tekertem össze magam a hajnalharmattal a fűben henteregve. Ilyen finoman üdítőnek lehet rózsavizes limonádénak lenni, gondoltam hozzá. Otthon már Kedvesem hegedüli be nekem a reggelt, kuruttyoló békaszó mellett, a lelkem pedig a tavirózsa közepén ölelkezik a szirmokkal. Így élünk mi egy tó partján, gesztenyefák hűsében. És így kortyolunk rózsavizes limonádét a nyiladozó szerelmünkhöz nyári hajnalonként.
Kép forrása:
http://phlearn.com/weekend-inspiration-xxx
Receptajánlat:
http://uh.blog.hu/2015/02/26/rozsaviz_az_ezerarcu_sziromcsoda_kivulre_belulre
